A Hargita megyei tanács szept. 24-i ülésén törölték a megyei közvagyonból a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon ingatlanát, mivel azt a törvény értelmében visszaszolgáltatták a Csíki Magánjavaknak. A Székely Nemzeti Tanács beadványban kérte a megyei önkormányzattól a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását, Bunta Levente tanácselnök szerint azonban ilyen kezdeményezést nem lehet törvényesen kivitelezni. Strujan Constantin úgy vélte, ha az állampolgárok akarják ezt a referendumot, ennek kiírására lehetőség van. Borbély Ernő szintén nem tartotta alkotmányellenesnek a kezdeményezést. /Kovács Attila: Vita az autonómiáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2005. január 8.
Kinevezték Hargita megye új prefektusát, a demokratapárti Strujan Constantint. Az alprefektusi tisztséget továbbra is Dézsi Zoltán tölti be, aki 1996-2000 között prefektusként, majd rövid ideig a Hargita Megyei Tanács alelnöke volt, ezt követően az SZDP kormány alatt az alprefektusi tisztséget töltötte be, ugyanakkor a prefektusi tisztség feladatait is ellátta a november 28-ai választásokat megelőző kampányban és az ezt követő időszakban, miután Mircea Dusa korábbi prefektus előbb képviselőjelölt volt, majd az SZDP listáján szervezett képviselői mandátumot. Strujan Constantin egyetemi tanulmányait a Bukaresti Gazdasági Akadémián végezte. Strujan Constantin a román nyelv mellett, felsőfokú szinten beszéli a francia nyelvet, középszinten az olaszt és a magyar nyelvet. /(Daczó Dénes): Strujan Constantin a kormány Hargita megyei megbízottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2005. január 10.
Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2005. január 10.
Strujan Constantin, Hargita megye új prefektusa legfontosabb teendői között említette: fontosak tartja, hogy a román anyanyelvű római katolikusok anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. /(Daczó Dénes): Eredményességre törekszik Hargita megye új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2005. január 12.
Hargita megye újonnan kinevezett prefektusa, Strujan Constantin első hivatalos sajtótájékoztatóján bejelentette: a román anyanyelvű, nem ortodox vallásúak számára szeretné elérni, hogy legyenek anyanyelvű misék. Ezzel kapcsolatosan Tamás József római katolikus segédpüspök elmondta, hogy 1997-es kinevezése óta nem kapott hivatalos felkérést a román nyelvű misék bevezetésére. Arról, hogy hány román anyanyelvű katolikus hívő van Csíkszeredában, arról külön kimutatása nincs az egyháznak. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt Plébánia vezetője szerint a prefektus hatáskörének túllépéséről van szó, ez az egyház belügyeibe való beavatkozás. /(Daczó Dénes): Sem a püspökségre, sem a plébániákra. Nem érkezett hivatalos kérés román misék tartására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 13.
Január 12-én a Trianon című dokumentumfilm erdélyi körútjának soros állomáshelyén, Marosvásárhelyen a szervezők nem mutatták be a ,,letiltott” filmet, így a több száz fős közönség csupán a két meghívott vendég, Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész előadását hallgathatta meg rendőri ,,érdeklődés” közepette. Koltay Gábor bejelentette, fölösleges volt meghurcolni a filmvetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak nevű társaságot, hiszen a nagyközönség úgyis megtekintheti a Trianont: mint értesült, a Duna Televízió hamarosan műsorára tűzi a tizennégy részes dokumentumfilmet. – Hargita megye új prefektusa, Constantin Strujan közleményében jelezte, hogy a székelyudvarhelyi filmbemutató társszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 50 és 200 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség pénzbírságot rótt ki. – Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora is hangsúlyozta, hogy jogilag formai hibák történtek. Frunda szerint nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak. Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom. /(vop): Marosvásárhelyen nem vetítették le a Trianont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2005. január 14.
A Gyergyó Széki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt nyílt levélben fordult Constantin Strujanhoz, Hargita megye kormánybiztosához, kérve, hogy a legrövidebb időn belül adjon lehetőséget személyes találkozásra, ahol a népszavazás ügyét meg tudják beszélni. A népszavazási határozatok ugyanis törvényesek, s a konfliktus megoldásának útja az lenne, ha a prefektúra visszavonná a népszavazást kiíró önkormányzati határozatok ellen benyújtott kereseteket. A nyílt levélre a prefektus azt válaszolta, hogy bármilyen kezdeményezésű referendum csak az ország törvényeivel összhangban szervezhető Románia területén. /Bajna György: Még egyszer a nyílt levélről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./
2005. március 1.
Akad még jó néhány “pettyes” múltú a frissen kinevezett kormánybiztosok és kormánybiztos-helyettesek között. Például Strujan Constantin Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Azt sem lehet érteni, hogy a brassói Madaras Lázár miért lett Mehedinti megye prefektusa. Mona Musca művelődési miniszternek a Trianon című film vetítésének hallatán Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsvár egyik negyedének főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol fasiszta típusú összejöveteleket tartanak. Az újságárus bódékban a legionáriusok lapjait meg könyveit árulják. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./
2005. március 4.
Négyszemközti beszélgetésen osztotta meg egymással Székelyföld autonómiájáról alkotott nézeteit Constantin Strujan Hargita megyei prefektus és Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Árus beszámolt arról, hogy a prefektus jelezte: ő voltaképpen csupán belecsöppent az elődje által elindított népszavazás-határozatok megtámadásának folyamatába, és nem állíthatja meg, nem vonhatja vissza a rendeleteket. Jogászai ugyanis fenntartják a határozatok törvénytelenségének érveit. A tavasz folyamán három gyergyószéki település – Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró – helyi önkormányzata védi a marosvásárhelyi táblabíróságon a Hargita megyei prefektúra által megtámadott, az autonómia-népszavazásról kiírt tanácsi határozatok ügyét. /Gergely Edit: Négyszemközt az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2005. április 13.
A Hargita megyei egészségügy állapotáról tartottak elemző megbeszélést április 12-én Strujan Constantin prefektus kezdeményezésére. A találkozón részt vettek a megyei, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a tölgyesi kórházak vezetői is. A kórház igazgatók beszámolói egybehangzóak voltak: a megye minden kórháza pénztelenséggel valamint szakember hiánnyal küzd. A megyében hét egészségügyi posztlíceum működik, a végzettek a nagyobb fizetés reményében, külföldön vállalnak munkát miután minisztériumi rendelet értelmében két évig fel kellett függeszteni az alkalmazásokat. Az orvosok Magyarországon vállalnak munkát. Gyergyószentmiklóson hét épületben működik a kórház és ezek közül egyik sem felelő. 1991 óta épül az új kórház, de nem sikerült befejezni. /(Daczó Dénes): Egészségügyi röntgenkép: Pénz és szakember hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2005. április 14.
Április 13-án több száz Hargita megyei gépkocsitulajdonos tüntetett a székelyföldi utak katasztrofális állapota miatt. A tüntetők jelképesen fűrészporral tömték be az úttestet éktelenítő gödröket. A tüntetés Székelyudvarhelyen kezdődött, majd elindultak Gyergyószentmiklós felé. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az MPSZ elnöke, a tiltakozás egyik szervezője elmondta: az akciónak nem szántak politikai töltetet, a tüntetők megpróbálták felkelteni a kormányzat figyelmét a székelyföldi utak katasztrofális helyzetére. Csíkszeredában a tüntetők átadtak Constantin Strujan Hargita megyei prefektusnak egy, az államfőnek és a közlekedésügyi miniszternek címzett petíciót, amelyben kifejtették, hogy az utóbbi tizenöt évben egyetlen Hargita megyei utat sem javítottak meg teljes egészében. /MPSZ-es autótüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2005. április 29.
Constantin Strujan prefektus bejelentette, hogy kezdeményezi a Hargita Megyei Művelődési, Vallásügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Felügyelősége vezetőjének, Váli Józsefnek a leváltását. Strujan szerint a felügyelőség vezetője nem tudja, mi történik hatáskörében, az intézmény működése nem megfelelő. Ezt azzal indokolta, hogy nemrég, a könyvtárosok napja után azt a tájékoztatást kapta a felügyelőségtől, hogy semmilyen rendezvényt nem szerveztek az alkalomból a könyvtárakban. Pár órával később viszont újabb tájékoztatást kapott, amely szerint mégis volt hét rendezvény a megyében. Váli József a Hargita napilaptól értesült a prefektus szándékáról, úgy vélekedett, hogy ennek a lépésnek politikai okai is vannak. /Kovács Attila: Leváltaná a főfelügyelőt? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2005. december 7.
Információk szerint Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelenlegi elnöke lesz a csíkszeredai magyar főkonzul. „A diplomáciai szabályok szerint erről a külügyminiszternek kell döntést hoznia, és erről értesítenie kell a román felet” – nyilatkozta a HTMH elnöke, aki nem erősítette, de nem is cáfolta meg az értesülést. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus kijelentette: „Nem hivatalos találkozó keretében már találkoztam az új magyar konzullal.” „A tervek szerint január elején fog bemutatkozni itt, Csíkszeredában is a főkonzul” – nyilatkozta Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Közel másfél hónapig tartó tárgyalások után létrejött a megállapodás a csíkszeredai főkonzulátus épületéről. A zárt ajtó mögött zajló tárgyalások után december 6-án Csíkszeredában Terényi János nagykövet elmondta: „Elégedettek lehetünk. Közel másfél havi kölcsönös erőfeszítések után úgy érezzük, hogy sikerült egy olyan megállapodást kötnünk, a helyiek által Pál Gábor-féle háznak nevezett ingatlanra vonatkozóan, amely kielégíti mind a jövőbeni magyar főkonzulátus, mind a tulajdonos igényeit.” A főkonzulátuson kívül a főkonzuli rezidencia számára is kijelölték az épületet, amely az unitárius papilak közelében, a Dózsa György út 30. szám alatt található. Ebben a házban kezdi el tevékenységét január első felében a magyar főkonzul, mivel a konzulátus épületének belső munkálatai február 20-ig eltartanak, a külső munkálatokat pedig április 30-ig kell befejeznie a kivitelezőnek. „A hivatalos tervek szerint a főkonzulátus már január elején működni fog ideiglenes jelleggel. A főkonzuli rezidencia épületében lesz kialakítva egy iroda, ahol a konzuli segítségnyújtáshoz szükséges feltételek rendelkezésére fognak állni az ügyfeleknek” – mondotta Terényi. /Daczó Dénes: Januárban érkezik a főkonzul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. január 4.
Január 3-án ünnepélyes keretek között szimbolikusan megkezdte működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A rezidencia udvarán felállított árbocra felhúzták a magyar lobogót. A Himnusz akkordjaira Terényi János bukaresti nagykövet és Szabó Béla, az új csíkszeredai főkonzul emelte magasba a zászlót. Jelen volt Csíkszereda jelenlegi és egykori polgármestere, Ráduly Róbert, illetve Csedő Csaba, Sógor Csaba szenátor, Strujan Constantin területi kormánymegbízott, valamint több helyi tanácsos. Terényi János nagykövet pohárköszöntőjét követően, spontán kezdeményezésre a Székely himnuszt is elénekeltek az egybegyűltek. Terényi János köszöntőjében hangsúlyozta, a siker közös: „Azt hiszem, hogy az egymást követő magyar kormányok céltudatos diplomáciai munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a nap elérkezzen. A magyar főkonzulátus megnyitásához szükség volt az RMDSZ hathatós támogatására, de szükség volt az egész romániai magyar közélet, az egész romániai magyar társadalom egyhangú kívánságára, óhajára.” A főkonzulátus épületének felújítása még több hónapig eltart. Ráduly Róbert polgármester szerint a konzulátusnak, a magyar zászló felhúzásának fontos szimbolikus jelentősége is van: a következő napokban sokan fognak sétálni ezen az utcán, csak azért, hogy a zászlót megcsodálják. /Daczó Dénes: Tegnap szimbolikusan megnyitották az első székelyföldi magyar főkonzulátust. Magyar zászló lobog Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ Szabó Béla a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott 1987 és 1992, valamint 1996 és 2001 között, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke, később vezetője volt. /Konzulátus Csíkszeredán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 4./
2006. február 4.
Február 3-án Csíkszeredán hivatalosan is átadták a megyei útlevélosztály új székhelyét. Constantin Strujan prefektus elmondta: nemsokára életbe léptetik a tolongást elkerülni hivatott sorszámos rendszert, és magyar nyelvű szórólapok is készülnek szükséges információkkal. Az avatóünnepség vendégei között volt dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, dr. Costica Silion tábornok, a Román Csendőrség parancsnoka is. /Kovács Attila: Útlevélosztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2006. március 11.
Traian Basescu elnök Bukarestbe kérette Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, hogy személyesen tájékozódjék a március 15-i székely nagygyűlésről. Egyes hírek szerint Basescu előzőleg a belügy- és az igazságügyi miniszterrel, valamint a titkosszolgálatok vezetőivel tárgyalt. Székelyudvarhelyen zavartalanul zajlik majd le a március 15- i székely nagygyűlés – biztosította március 10-én Bukarestben Szász Basescut. Szász meghívta Basescut a március 15-ei ünnepségre, az államfő elfogadta a meghívást, de jelezte: ha nem is tudna elmenni éppen március 15-én, egy későbbi időpontban megteszi látogatását. Szász sérelmezte, hogy az MPSZ választásokon való részvételét megakadályozták 2004-ben és kérte az államfőt, hogy legyen tekintettel a választási törvény módosításának szükségességére. Elmondta: nem számít provokációra, incidensre, Corneliu Vadim Tudor fenyegetésének nem hisz. Sófalvi László, az RMDSZ helyi szervezetének vezetője szerint semmi értelme annak, hogy Basescu megjelenjen Székelyudvarhelyen. Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan úgy nyilatkozott: nem lesznek incidensek, a szervezők ugyanis egyeztettek a csendőrséggel és rendőrséggel. C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette, neki és híveinek nincs szükségük engedélyre, hogy saját hazájában oda utazzon „sétálni”, ahova akar. /Basescu Bukarestbe kérette Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2006. március 16.
Csíkszeredában a március 15-i ünneplésen nagy tapssal köszöntötték Szabó Béla magyar főkonzult. A megemlékezések Gál Sándor negyvennyolcas ezredes szobránál kezdődtek. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy kivívott jogaikkal éljenek. A csíkszeredaiak a hagyományokhoz híven a Vár-téren is összegyűltek, ahol Kelemen Hunor képviselő fogalmazta meg köszöntőjét. Constantin Strujan prefektus magyar kokárdát tűzött kabátjára. Beszédében hangsúlyozta: szeretné, ha a város minden polgára együtt ünnepelne. /Daczó Dénes: Csíkban magyar kokárdát viselt a román prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2006. március 17.
Azért döntöttem úgy, hogy egy nappal az ünnepségek után érkezek Székelyudvarhelyre, hogy a Magyarország nemzeti ünnepének kijáró elnöki protokoll ne borítsa fel a helyi programot. Azonban félreértés ne essék, nincsenek komplexusaim, Románia határain belül akkor és olyan ünnepségre megyek el amilyenre akarok – szögezte le március 16-án a Székelyudvarhelyre érkező Traian Basescu. A „meglepetésszerűen” Udvarhelyre érkező államfő látogatását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A városközpont valósággal kéklett a sok egyenruhástól. Az államfő kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel a múlt héten Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról. A Szász Jenővel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen, többek között, Ladányi László alpolgármester, Constantin Strujan prefektus, Antal István és Mircea Dusa parlamenti képviselők is jelen voltak. A beszélgetésen terítékre került a helyi tanács és a polgármester közti konfliktus. Basescu államelnöki és volt polgármesteri minőségében is utalt arra, hogy nem szerencsés ha a helyi tanács aláássa a polgármester legitimitását. Basescu elmondta, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: államelnökként nem érthet egyet egy tiltakozó jellegű megmozdulással, viszont tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az államfő és kísérete gyors látogatást tett a városi sportcsarnokban is, innen az udvarhelyi ortodox parókiához hajtott Basescu, ahol Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke fogadta. Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízok, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá. /Orbán Ferenc, Szüszer-Nagy Róbert: Államfői „meglepetés-látogatás” Udvarhelyen. Basescu: autonómiáról csak alkotmányos keretek között lehet szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2006. április 6.
Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa bejelentette, feloszlatta a székelyudvarhelyi tanácsot, mivel az önkormányzat több mint három hónapja nem hozott egyetlen érvényes döntést sem. Az elmúlt időszakban kialakult helyzet miatt a városnak most sincs költségvetése. A Népi Akció Párt színeiben bejutott 9 tanácsos a rendkívüli üléseken nem vett részt, míg az RMDSZ 9 taggal maradt frakciója a rendes üléseken nem jelent meg. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a napokban jóváhagyja a költségvetést, így hamarosan a tanárok is megkapják esedékes bérüket. Ezt követően egy konzultációs tanácsot állít fel, nem kíván egyedül döntéseket hozni. Sófalvi László, az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a prefektus határozatát megfellebbezik. /Tóth Adél: Feloszlatták a székelyudvarhelyi tanácsot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. június 7.
Strujan Constantin Hargita megyei prefektus körlevélben figyelmeztette a megye polgármestereit, hogy a nemzeti zászlót állandó jelleggel ki kell függeszteni a középületekre, a törvény szerint pedig más államok nemzeti szimbólumait csak hivatalos rendezvényeken, a román nemzeti szimbólumokkal együtt lehet használni. A prefektus arra reagált körlevelével, hogy június 4-én Csíkszentmártonban az első világháború áldozataira emlékező rendezvényen a szervezők csak a magyar és a német nemzeti himnuszokat játszották el, a román himnuszt nem. /Megrótták a Hargita megyei polgármestereket. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2006. július 19.
Immár másodszor oszlott fel idén Székelyudvarhelyen a helyi tanács. A Dézsi Zoltán alprefektus által jegyzett rendelet – akárcsak áprilisban – tudomásul veszi a tanácsosi testület feloszlását, mivel az működésképtelen. Előzőleg áprilisban kibocsátott rendeletével Constantin Strujan prefektus egyszer már tudomásul vette a tanács feloszlását. A dokumentumot a testület RMDSZ-frakciója jogi úton támadta meg, ennek hatására a kormánymegbízott visszavonta a rendeletet. Időközben az ügyet tárgyaló bíróság jogerős végzésben állapította meg, hogy a rendelet jogszerű volt. – Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a prefektus oszlatta fel a testületet, hanem a törvény – nyomatékosította Szász Jenő. Több mint fél éve sorozatosan eredménytelenül zárultak a tanácsülések Az RMDSZ-frakció a polgármester által összehívott tanácsülésekről maradt rendszeresen távol, a Népi Akció (AP) párt listáján bejutott tanácsosokból, illetve a független tanácsosból álló Polgári Frakció pedig az RMDSZ kezdeményezte rendkívüli tanácsüléseken nem kívánt részt venni. Ladányi László székelyudvarhelyi alpolgármester, a helyi RMDSZ alelnöke közleménye szerint „az utóbbi hónapokban meghonosított egyszemélyes vezetési módszerekre” hivatkozva szorgalmazzák az előrehozott választást. /Ismét feloszlott az udvarhelyi tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2007. január 11.
Székelyudvarhely: Még nem talált pártot a polgári oldal. Úgy tűnik, sem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), sem a Népi Akciópárt (AP) színeiben nem indulhat a polgári oldal a február 4-i székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választáson. Korábban kijelentették, többé nem indulnak román párt színeiben. Hajdó Csaba nyolcadmagával vállalkozott arra, hogy a DA listáján induljon. Székelyudvarhelyen azért tartanak időközi választást, mert Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan feloszlatta a helyi tanácsot. „Az udvarhelyi helyhatósági választás alighanem lefutott ügy” – értékelte az előállt helyzetet Gazda Zoltán. /Benkő Levente, Kovács Csaba: Jelöltek vannak, párt nincs. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./
2007. június 27.
Egy évig jelzi majd a felhúzott román nemzeti zászló, hogy ez román föld – jelentette ki június 26-án, a román nemzeti lobogó napja alkalmával szervezett csíkszeredai ünnepségen Strujan Constantin prefektus. Az ünnepség az ortodox püspöki templomban kezdődött, ahol megszentelték a lobogót, majd a Csíki Játékszín és a román katona emlékműve közötti téren folytatódott, azon a helyen, amelyet a román hivatalosságok és a román nyelvű sajtó a Trikolór terének nevez. Az ünnepségen részt vett Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, megyei hatóságok és intézmények vezetői, valamint a fegyveres testületek és rendfenntartó erők képviselői. A rendezvényt egyházi áldás és katonai díszszemle zárta. /A trikolór napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2007. augusztus 24.
A 2005. augusztus 23-án bekövetkezett udvarhelyszéki árvíz áldozataira emlékeztek augusztus 23-án Székelyszentléleken. A tizenhat emberéletet követelő tragikus események második évfordulóján istentiszteletre, megemlékező beszédekre, kulturális műsorra egyaránt sor került a Nyikó-menti településen. Székelyszentlélek és Malomfalva határában egy évvel ezelőtt emelt emlékművet az áldozatok, valamint a páratlan összefogás emlékének Hargita Megye Tanácsa. Zavaczky Walter szobrászművész impozáns alkotása előtt ismét lerótták kegyeletüket a jelenlévők. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket, majd részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak. Augusztus 23-án valamennyi udvarhelyszéki árvíz sújtotta településen templomi szertartással, valamint harangszóval emlékeztek a két évvel ezelőtti tragikus eseményekre. /Szász Emese: Az árvíz áldozataira emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./
2008. február 4.
Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2008. április 25.
Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2008. szeptember 1.
A Hargita megyei prefektúra a székely zászló levételére szólította fel a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, az SZNT viszont a jelkép kitűzésére kérte fel a székelyföldi elöljárókat. Szeptember 10-ét jelölte meg határidőként Gyergyószentmiklós önkormányzata számára Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, hogy levegye a székely zászlót a városházáról, bírságot helyezve kilátásba. A helyi tanács úgy döntött, hogy a székely zászló a helyén marad, akár bírság árán is. /Jánossy Alíz, Pap Melinda: Marad a székely zászló. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. november 3.
Törvénytelenül tűzte ki a városvezetés Csíkszereda polgármesteri hivatalára a székely zászlót, jelentette ki Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. A kormánybiztos a szankcióval megvárja a választások végét. Antal Attila csíkszeredai alpolgármester szerint a zászló senkit sem sért, ezeknek a szimbólumoknak ott van a helyük. A világoskék alapon aranysárga holdsarlót és napot ábrázoló zászló Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi látogatása előtt került az önkormányzat főbejárata fölé. A székely zászló a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalon is ott díszeleg. Augusztusban a prefektus a gyergyószentmiklósi polgármesternek és jegyzőnek küldött levelében a zászló eltávolítására szólított fel. A helyi tanácsosok akkor azzal replikáztak, hogy a székely zászló nem egy másik állam zászlaja, hanem a székely népé. A zászló azóta is a helyén van. /Horváth István: Zászlós büntetések Mikulásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2008. november 19.
Megtámadta a Székelyföld területi autonómiájáról szóló referendumot a Hargita megyei prefektusi hivatal, ezért öt településen elmarad a november utolsó – egyben a választások – napjára tervezett népszavazás. Az öt település: Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Kápolnásfalu és Szentábrahám. Folyamatosan támadja a székely zászlónak a polgármesteri hivatalokra való kitűzését is Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa. /Barabás Cs. Márti: Csúszik Hargita megyében az autonómia-népszavazás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2008. december 5.
Bíróságon támadta meg a prefektúra Székelyudvarhely tanácsának azon határozatát, mely az autonómia-referendum időpontját 2009. március 15-re tűzte ki. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa elmondta, ha a prefektúra megállapítja egy határozat törvénytelenségét, kérheti annak visszavonását, illetve megtámadhatja a közigazgatási bíróságon. Azért választotta e második eljárást, mert azt tapasztalta, hogy a referendum ügyében más településeken hozott döntések visszavonási kérése nem volt eredményes. A bíróságon megtámadott határozatokat – míg a bírák végleges döntést nem hoznak – felfüggesztik. /Perel a prefektúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./
